Történeti vonatkozások
Az első feljegyzéseket a migrénről a régi egyiptomiaknál találjuk Krisztus előtt 1000-ben. Hippokratész (Kr.e. 460–370) az alábbi tüneteit írta le a migrénnek:
A beteg fényjelenséget lát a jobb szeme előtt.
Amikor a fényjelenség alábbhagy, heves fejfájás kezdődik a jobb halántéknál, majd az egész fej és a tarkó területén.
Amikor hányásra kerül a sor, a fejfájás enyhül. Gallen görög orvos vezette be a hemigrania, azaz a féloldali fejfájás fogalmát. Ebből származik a migrén szó.
A migrén a lakosság kb. 10-12 %-ánál fordul elő. Az idő előrehaladtával annyi környezeti hatás ér minket, hogy ez az arány növekszik. Kezelése gyakran igen nehéz, a gyógyszereket általában egyéb kezelésekkel kell kiegészíteni. Azokban az esetekben, ahol a gyógyszerek nem hatnak eléggé, esetleg mellékhatások jelentkeznek, sikerrel alkalmazhatjuk a speciális migrén-masszázst.
A legtöbb esetben minden fejben tapasztalható fájdalmat bedobálunk a fejfájás csoportba, a helyzet nem ennyire egyszerű – nem lehet minden fejfájást egy kalap alá venni, vannak fajtái.
A legalapvetőbb csoportosítás szerint az alábbi három fajtát különböztetünk meg:
Kísérő fejfájás:
mint nevében is szerepel, valamilyen egyéb betegség kísérőjeként jelentkezik, mint tünet.
Tenziós fejfájás:
ez a leggyakoribb, közepesen erős, és bármikor önmagában megjelenhet. Legnagyobb hátránya, hogy nem fáj annyira, hogy ágyba kényszerülj, viszont ahhoz eléggé, hogy semmilyen tevékenységet ne tudj száz százalékosan végrehajtani.
Migrén:
a legerősebb fejfájástípus, mely akár napokig is eltarthat. Egy erősebb rohamtól a beteg még a szemét is nehezen nyitja ki. Ilyenkor sötétben, csendes helyen kell feküdni, néha vizes borogatással kell kísérni a szenvedéses időszakot. Azt a fejfájást nevezzük migrénnek, amely a fej egyik oldalán jelentkezik, erőssége a tompa nyomástól a lüktető fájdalomig terjed, legalább 4-72 óra hosszan tart és minimum öt alkalommal előfordult már.
Sokszor nehéz eldönteni, hogy valakinek nagyon erős tenziós fejfájása vagy migrénje van. De mindenképpen megéri utánajárni, hiszen nem ugyanúgy kell kezelni a két fejfájástípust.
A migrén általános tünetei az alábbiak:
a fájdalom a tarkóról a fej hátsó részére húzódik
a fájdalom féloldali, a szem, illetve a halánték régiójába lövellő
látászavar
szem előtt ugráló körök vagy vonalak
többnyire az egyik szem fölött kezdődő heves fejfájás
fokozott fény- és zajérzékenység
féloldali arczsibbadás vagy bizsergés
rosszullét és hányinger
egyensúlyzavarok
arcpír
a halántéki artéria megduzzad és lüktet
hasi görcsök
hasmenés és erős vizelési inger
szívdobogásérzés.
A migrén keletkezésének útjai
A migrén a koponya területén lévő véredények izomzatának görcsös állapota miatt alakul ki, ami később elernyedésbe megy át. Mind a görcsös állapot, mind pedig az erre következő izomzatelernyedés véráramlási zavarokat váltanak ki, amelyek feltételezettek a migrénrohamok keletkezésénél. A véredények görcsös állapotát okozhatják anyagcsere- vagy hormonális tényezők, de mechanikai irritáció is. Az anyagcsere okokra visszavezethető kiváltásnál szerepet játszhatnak bizonyos élelmiszerek. Menstruáció előtt vagy klimaktériumban a szérum relatíve magas ösztrogénszintje a feltételezett kiváltó ok. A nyak és a tarkóizomzat feszülése által okozott érfal-beidegzési mechanikus irritáció szintén szóba jöhet migrént kiváltó tényezőként.
Az okok
A migrén hátterében rejlő tulajdonképpeni okok nem ismertek.
Megállapítást nyert az agytörzs túlzott aktivitása, amelyet az agykéregben észlelt extrém izgalom okoz. Némelykor úgy tűnik, hogy a fejfájás „csak” a felfokozott ingerületi túlérzékenységtől való fájdalmas megszabadulás következménye. Ezzel lehet magyarázni a migrének halmozott előfordulását hétvégeken, vagy szabadság ideje alatt, tehát a kikapcsolódás idején.
A stressz és a szervezet túlsavanyodása negatívan befolyásolják a rohamok súlyosságát vagy gyakoriságát. A táplálkozás, valamint a normális vastagbélflóra egyensúlyzavara úgyszintén hatással van a migrénre.
Sok betegnél a tiramintartalmú élelmiszerek (ezek közé tartoznak többek között a csokoládé, a banán, a citrusfélék, az avokádó, a heringfélék, a paradicsom, a vörösbor vagy a sajtok) váltanak ki migrénrohamot. Tehát mindenképpen kifizetődik megfigyelni, hogy vajon ezeknek az élelmiszereknek az elfogyasztása után bekövetkezik-e a migrénes roham. Amennyiben igen, ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztását a jövőben teljesen el kell kerülni vagy legalábbis csökkenteni kell. Fontos tudni! Migrént kiváltó hatásuk lehet az élelmiszerekben található színezékeknek, az ízfokozóknak és a tartósítószereknek.
A székrekedés és a felborult bélflóra is okozhat migrént, miként az alvás-ébrenlét ritmusában jelentkező zavarok, a túl kevés vagy a túl sok alvás, az optikai, az akusztikai és az illatingerek, valamint egyes hormonális tényezők. Ugyanakkor a pszichés és az időjárás-változások szerepe sem elhanyagolható.
A betegség keletkezése tehát rendkívül komplex folyamat, és kiváltó tényezőinek sokszínűsége szinte lehetetlenné teszi az egyszerű, univerzális terápia alkalmazását. Ennél sokkal hatásosabb lehet a személyre szabott kezelés.
A rohamok gyakorisága
A fejfájások a leggyakoribb közérzeti zavaró tényezők közé tartoznak. Az emberek mintegy 50% százaléka panaszkodik alkalmanként vagy gyakran jelentkező fejfájásról. De nem minden fejfájás migrén. A felnőttek mintegy 12 százaléka és a gyermekek kb. 5 százaléka szenved migrénben. És ez a százalék egyre nő. Sajnos az érintetteknek csak a fele keresi fel az orvost, a többiek csendben szenvednek vagy magukat próbálják kezelni.
Inkább jöjjön el hozzánk cérnabeültetésre amivel tudjuk kezelni többek között a fejfájást, migrént és az arcidegzsábát is.
Nemek közötti megoszlás
A migrén nőknél messze gyakoribb, mint férfiaknál. Már gyermekkorban elkezdődhet. Leggyakrabban a 10. és 20. életév között lép fel, de néha később is. A mai kutatások szerint az ülőmunkát végző, számítógéppel foglalkozó irodai dolgozók tartják a csúcsot a migrénes fejfájásban. Az 50. életév feletti kitörés azonban igen ritka. Ilyenkor más okokat kell keresni a panaszokra.
Terápiás lehetőségek
Elméletileg két fő irányt lehet megkülönböztetni a migrén terápiájánál: a hivatalos orvoslás, illetve a komplementer gyógyítás kezelési módozatait. A mindenkori diagnózis és az egyéni adottságok alapján kell eldönteni az egyes esetekben alkalmazandó terápiás módokat.
A hivatalos orvoslás
A hivatalos orvoslás képviselői a legkülönbözőbb hatású készítményekkel gyógyítják a migrént:
hányáscsillapítókat
fájdalomcsillapítókat
szerotonin-anyagcserét befolyásoló gyógyszereket rendelnek.
Némelykor magas vérnyomás elleni szereket (béta-blokkolókat, kalcium-antagonistákat) vagy antidepresszánsokat alkalmaznak. Ezeknél a hatóanyagoknál figyelembe kell venni az ellenjavallatokat, alkalmazási korlátozásokat, mellékhatásokat is.
Tennivalók migrénes roham esetén
A migrénroham kezdetekor azonnal nyugalomba kell helyeznie magát a betegnek, lehetőleg egy elsötétített szobában. Meg kell keresni, hogy a fej milyen pozíciója teszi leginkább elviselhetővé a fájdalmat.
Ne egyen, ne igyon a migrénes beteg, az alkohol és a nikotin is csak fokozzák a szenvedését.
A legújabb kutatások szerint a megfelelő magnézium ellátás képes segíteni a roham bevezető időszakában és csökkenti a rohamok gyakoriságát.
Fájdalomcsillapítót lehetőleg csak ritkán és mértékkel alkalmazzanak, minthogy ezzel a veséket és a májat megterhelhetik.
Az alvás, a pihenés és a különböző kikapcsolódási tevékenységek segítségével lehet gondoskodni az élet ritmusában a szükséges kiegyensúlyozottságról.
Kezelése
A migrén kezelése sokszor rettentő nehéz feladat, hiszen sok beteg nem találja a számára megfelelő gyógyszert. Enyhébb esetekben esetleg megoldást nyújthatnak a vény nélkül kapható fejfájás-csillapítók, de általában egy egész doboznyi sem lenne elegendő a migrénes fejfájás enyhítésére.
Komolyabb rohamok esetén mindig az orvos által előírt készítményt érdemes beszedni, hiszen még ennek van a legerősebb hatása. A gyógyszerek azonban csak ideig-óráig segítenek, a végleges megoldást szinte teljes bizonyossággal nem ezek jelentik.
Gyógyszeres kezeléssel sajnos csak a tüneteket lehet kezelni vagyis inkább kordába tartani egy darabig, de egy idő elteltével azok is hatástalanok lesznek. Inkább jöjjön el hozzánk cérnabeültetésre amivel tudjuk kezelni rövid- és hosszútávon többek között a fejfájást, migrént és az arcidegzsábát is. Nem csak tüneteket szünteti meg a kezelés, hanem a kiváltó okokra is hatnak. Az akupunktúrán alapuló kezelés mind az idegrendszerre és vegetatív idegrendszerre, vérnyomásra és az agy oxigén ellátására is befolyással van.
Megelőzés
A masszázs bámulatosan hatékony lehet a fejfájás és migrén ellen. Ha tudod, hogy gyakran vagy ritkán előjön a migrénes fejfájásod, akkor először egy többalkalmas kezelésen vegyél részt, majd elég néha visszatérned a masszőrhöz, hogy ne térjen vissza ez a szörnyű fejfájás. Számos orvos véleménye szerint a fejfájást az okozza, hogy az agyba be- illetve az agyból kivezető véredényekben megváltozik a vérnyomás, mert a merev izmok összeszorítják azokat. Ha fellazítjuk az izmokat, a vér akadálytalanul áramlik, és a fejfájás megszűnik. A helytelen testtartás, a munkahelyi stressz következtében megfeszülnek a nyak- és vállizmok, később ezek a problémák migrénes fejfájást, ingerültséget, tolerancia képesség gyengülését és hátfájást okozhatnak.
Az okos készülékek korát éljük, ma már nem csak az asztali gépek előtt töltünk órákat rossz testtartással hanem tömegközlekedésen és akár az utcán sétálva is. Emiatt a nyak- és vállizmok nagyon meg vannak terhelve, aminek a következménye megnövekedett fejfájás. migrén, fülzuglás és felső végtag zsibbadása és érzéketlensége.
A migrén masszázs olyan, rövid ideig tartó módszer, amely képes a túlzottan igénybevett vállakat felfrissíteni, javítja az általános közérzetet, felgyorsítja a vérkeringést, elmulasztja a fejfájást, ezzel növeli a stressz tűrő és koncentráló képességet is.
